Sikeresen zárult a demjéni konferencia!
FRISSÍTÉS!!! Videó!
Az előzetes várakozásoknak megfelelően mindkét napon közel teltház előtt zajlottak a demjéni konferencia előadásai. Bővebb beszámoló hamarosan!
További képek ide kattintva találhatók.
Az előadások diasorai ide kattintva vagy az Információ menüpontban érhetőek el. Bujdosó Márton, dr Mezei
Dávid és dr. Borovics Attila összefoglalója alább olvasható. Dr. Horn Péter akadémikus előadása ide kattintva, az "Információk" menűpontban, vagy videó formában itt található. Dr. Varga János állatorvos előadása itt megtekinthető.
Előadások Demjénben
2018. november 28-29.
Bujdosó Márton elnök megnyitó beszéde
A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete aktívan részt vesz a tagjai tájékoztatásában, továbbképzésében. Szakmai kiadványokkal, rendezvényekkel támogatják termelőiket. Évente több alkalommal szerveznek szakmai napokat egy-egy aktuális téma ismertetésére, megvitatására, és minden évben megtartják kétnapos szakmai konferenciájukat is.
- Az idén immár hetedik alkalommal rendezzük meg húsmarhatenyésztési, időszerű kérdésekkel foglalkozó konferenciánkat. Ezúttal az ágazatban rejlő innovációs lehetőségeket vesszük sorra, és ezúttal is olyan előadókat hívtunk meg, akiktől sokat tanulhatunk – mondta Bujdosó Márton, az egyesület elnöke.
- Bár a marha hosszú biológiai periódusú állat, az események mégis gyorsan pörögnek, az újdonságokról tudnunk kell, alkalmaznunk kell, ahhoz hogy piacon tudjunk maradni.
Fontos a változások követése, akkor is, ha időnként jelentős igénybevételt követel meg mindenkitől. Az új állattenyésztési törvény lehetővé teszi, hogy nemzetközi szinten akár több tenyésztő szervezet is részt vehessen egy-egy ország állattenyésztési munkájában. Sok-sok állatfajnál ez piacszerzési lehetőséget jelenthet. Nem önzetlen segítséget, tudásátadást, hanem nagyon kemény piacszerzést.
- A szarvasmarhánál várhatóan ez nem lesz annyira éles helyzet, de azért komoly verseny elé állítja a tenyésztőszervezeteket. A szarvasmar-fajtaegyesületek többsége jól, sikeresen működik, nem hiszem, hogy túl nagy invázió lesz ezen a területen külföldről, de mindenképpen fel kell készülni erre a helyzetre – tette hozzá az elnök. - De az biztos, hogy a mostani tenyésztőszervezeteket ez mindenképpen fel fogja pörgetni, és bizonyosan még intenzívebben tevékenykednek majd a tagok érdekébe. Az újdonság, a külföldi sokszor kecsegtetőbb…
De azt már megtapasztalhattuk az elmúlt 20 évben, hogy aki idejött, az nem azért tette ezt, hogy nekünk sokkal jobb legyen, sokkal inkább azért, hogy több profitot szerezzen magának. Mi pedig az olcsóbb munkaerővel, megbízhatóan szolgáltuk őket.
Át kell gondolni tehát, hogy saját, meglévő szervezeteinket mennyire tartjuk tiszteletben, mennyire tartjuk fontosnak, az új világ és a csoda csak a mi munkánk által tud eljönni – emelte ki Bujdosó Márton.
Dr. Mezei Dávid vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
A vidékfejlesztési program aktualitásairól tartotta beszámolóját. Kegyelmi állapotban van most az ágazat. Lehetőség van azoknak a fejlesztéseknek elvégzésére, ami a hosszútávú versenyképességet megalapozza. Rövid áttekintést nyújtott a vidékfejlesztési programról általában. Bár nagyszámú pályázat jelent meg eddig is, mégis folyamatosan jelennek meg új pályázatok, pl. októberben élelmiszeriparra, munkaerőgazdálkodással kapcsolatosak. A kötelezettségvállalások a meghirdetett keretösszeg 99,5 %-át lefedik, ennek 26,1 %-a kifizetésre került. A magasabb hozzáadott értékű, élőmunka igényesebb ágazatok támogatása kiemelt cél. A 635,7 milliárdos beruházási támogatásból 38,7 milliárd kifejezetten a szarvasmarha ágazatnak jutott. Az AKG és ÖKO gazdálkodás támogatására most előleget is tudott fizetni a kormányzat. A kifizetések növekvő ütemét jelzi, hogy a heti kifizetések mintegy megduplázódtak. Mezei Dávid a feldolgozás területén hangsúlyozta a mérethatékonyság és így az összefogás fontosságát is. Az így megvalósuló projektek esetében ezért háromszorosa az elnyerhető összeg (1,5 milliárd Ft). Mezőgazdasági termékek értéknövelését célzó támogatása (ÉLIP) esetén az EU nem engedi a kollektív projektek 60 %-os intenzitást, mint az ATK-nál, csak az 50 %-osat. A húsfeldolgozás támogatására 192 kérelemre 28,93 Mrd Ft lett megítélve. Mezőgazdasági és feldolgozóüzemek energiahatékonyságának javítására jelenleg is lehet pályázni, többnyire 50 % intenzitással. Meglévő üzemek energiafelhasználás csökkentésére és erőforrás hatékonyság javítására üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése pl. állattartó gazdaságokban 422 pályázattal 25 Mrd Ft támogatást igényeltek, miközben 35 Mrd Ft a keret. E területen január, februárban várhatóak tényleges döntések. 2019. január 2-től indul az ÉLIP II. (mezőgazdasági termékek értéknövelését célzó támogatása) pályázati felhívás. A támogatás intenzitása 50 %. Elvárás, hogy magának a terméknek nőjön a hozzáadott értéke, nem a csomagolás, raktározás, hűtés kapacitás önálló fejlesztése a cél. Pl. húsérlelés akkor támogatható, ha a vállalkozás tevékenysége erre irányul (húsérlelő üzem) de ha az étteremben húst is érlelnek, az már nem támogatható. A vágóhídi kapacitás elegendő, inkább a meglévőket kellene modernizálni. Mezei Dávid elmondta, hogy úgy néz ki, a közbeszerzési szabályozás hamarosan módosul, december második felében remény szerint ki is hirdetik a törvényt. Januártól építési támogatásoknál csak 300 M Ft támogatás felett, gép, eszköz beszerzésnél pedig 68 M Ft támogatás felett kell alkalmazni a közbeszerzést. Úgy döntött a vidékfejlesztési államtitkárság, hogy újra meghirdetik az ÖKO pályázatot. Nagyon fontos, mert magasabb hozzáadott értékű exportképes termék támogatását teszi lehetővé. Gyepgazdálkodás támogatása, ÖKO gyepek esetében minden esetben kötelezően előírják a legeltethető állatállomány meglétét (0,3 nagyállategység/ha) legelő és kaszáló esetében is. Az ötéves kötelezettségvállalási periódus alatt minden évben be kell tartani, amit vizsgálni fognak. Azt, hogy az állatokat ténylegesen legeltetik-e, külön már nem vizsgálják. Agrárkörnyezetvédelmi pályázatban résztvevők is átléphetnek ÖKO pályázatba szűk keretek között (azért, mert nem szeretnék a támogatási lehetőséget olyanoktól elvenni, akik még semmilyen támogatásban nem részesültek), amennyiben tanúsított módon huzamosabb ideje ökológiai gazdálkodást folytatnak! Előnyt jelet, plusz pontot kap, ha valaki ezt a 0,3 NE-t ÖKO állatból teljesíti. A pályázat december 1-től december 21-ig van nyitva. Azért szűk a beadási határidő, hogy legyen idő feldolgozni. Felhívta a figyelmet, hogy remény szerint áprilisban már megszületik a döntés, de aki még nem rendelkezik támogatói okirattal még áprilisban, mindenképpen jelölje be az egységes kérelmen a kifizetési igényét, mert ezzel hátrány nem éri, de később már nem lesz lehetőség benyújtani az EU-s szabályozások miatt.
Dr. Borovics Attila főigazgató-helyettes NAIK
Sok esetben csak utólag tudjuk a változásokat forradalminak minősíteni, azok jelentősége, hatása miatt. A digitalizációval olyan óriási adattömeg kerül a birtokunkba, amit, ha nem tudunk feldolgozni értelmezni, lemaradunk az innovációs versenyben. Akkor tudunk előre haladni, ha nagyon sokféle szakmát, tudást megpróbálunk integrálni. A klímaváltozás miatt a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány előállítása befolyásolja a húsmarhatenyésztést.
A hatékonyság növelése érdekében a NAIK 12 kutatóintézetének és további négy intézetének együttműködése a precíziós gazdálkodás területén is meghatározó. A precíziós gazdálkodás nem más, mint hogy az adatok feldolgozása után visszahatunk a következő termelési fázisra. Sok példa van arra, hogy ez már élő, működő gyakorlat. Ma a technika fejlődése előttünk jár: a mi feladatunk, hogy ezt lefordítsuk a hétköznapok nyelvére. A kutató és innovációs központ gyakorlatorientált és a gazdálkodók érdekében történő együttműködéseket kell generálni és ennek megfelelően dolgozni. A tudásalapú mezőgazdaság, precíziós gazdálkodás mind abba az irányba vezet, hogy fejlődni kell, meg kell tanulni új technikákat használni. Akinek erre nincs igénye, előbb-utóbb lemarad. A klímaváltozás okozta problémákra válaszokat kell tudni adnunk. Különösen igaz ez olyan ágazat esetében, amelyik nem csak elszenvedője, de okozója is a problémának. Nekünk erre válaszokat kell adnunk, mert, ha nem tudunk, akkor különböző más érdekcsoportok adnak álmegoldásokat. A szocialista nagyiparunk csökkenése révén csökkenő károsanyag kibocsátásunk csökkenéséből éltünk 25 évig, de érdemi előrelépés nem történt. Belátható időn belül az kap támogatásokat, aki valamit hozzátesz ehhez, csökkenti a kibocsátást. A precíziós gazdálkodásra a növénytermesztésben van a legtöbb példa. Borovics Attila kiemelte, fontos a külföldi példák átvétele, de nem ússzuk meg, hogy hazai viszonyokra új innovatív megoldásokat magunk dolgozzunk ki. Cél kevesebb inputtal, pl. takarmánnyal ugyanazt az eredményt, esetleg jobbat elérni. Ha az adatok feldolgozása elmarad, nincs értelme az adatgyűjtésnek.
Ezt követően a hazai intézetekben alkalmazott nagyon sok növénytermesztéshez kapcsolódó innovatív kísérletről számolt be Borovics Attila az információ, talajelőkészítés, talajművelés, vetés, öntözés, tápanyagutánpótlás, műtrágyázás, precíziós növényvédelem, betakarítás, kertészet, erdészet területéről. Hangsúlyozta, hogy olyan mintagazdaságokra van szükség az állattenyésztés legmodernebb eszközei is megtalálhatók, hiszen aki nem fejleszt az lemarad. Ebben a NAIK szeretne részt vállalni. Elmondta, hogy a haltenyésztési kutatóintézet a világban nagyon sikeres területnek számít. Az előadást követő kérdések, beszélgetés során Horn Péter akadémikus elmondta, hogy az Economist-ban egy cikk taglalta, hogy 10 ezer lakosra hány kutató esik. Izraelben olyan sok, hogy nem is tették a táblázatra, az USA-ban 76, az EU átlag 36 és Magyarországon 9(!). Nálunk csak Ciprus és Bulgária van rosszabb helyzetben a kutatók arányát illetően. Mezei Dávid kiemelte, hogy jövőre az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programban a precíziós gazdálkodás nagyobb teret nyer: átlépünk itt is a 21. századba.