elado

1%

Újdonságok

Gyászoljuk Béres Pált

Béres Pál (1937-2016)

Szomorúan tudatjuk mindenkivel, aki ismerte és szerette, hogy Béres Pál, a charolais húsmarha egyik hazai meghonosítója hosszan tartó súlyos betegség után 2016. július 24.-én elhunyt.

Temetése 2016. július 29.-én, pénteken délután 3 órakor lesz a Szikszói Temetőben (Bajcsy-Zsilinszky út), református szertartás szerint.

Béres Pál szakmai életrajza:

1937. március 25-én Gagybátor községben született.

Az általános iskolát Gagybátorban végezte. Szülei földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, ami meghatározta a mezőgazdaság iránti vonzalmát és befolyásolta a továbbtanulását is. A középiskolai érettségit a Putnoki Mezőgazdasági Technikumban szerezte 1954-ben. 1976-ban okleveles mezőgazdasági üzemmérnökként végzett a Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolán.

1954. augusztus 1-től a B-A-Z Megyei Törzskönyvezési Felügyelőségen, szarvasmarha és juh körzeti felügyelő munkakörben dolgozott 1965. január 14-ig. Január 15-től a Léhi Állami Gazdaságban telepvezető, majd 1966. január hónaptól 1992. november 20-ig főállattenyésztői munkakört töltött be a jogutód Szikszói Állami Gazdaságban is, ahol a gazdaság állattenyésztése a szarvasmarha és a juh állatfajok tartására volt alapozva. A 60-as években tejelő tehenészet, majd 1971-től a húshasznú szarvasmarha ágazat kialakítását irányította, ahol charolais és hereford szarvasmarha fajták törzstenyészetét alakították ki. A meglévő magyar tarka állományt húshasznú fajtákkal keresztezték haszonállat és végtermék előállítás céljából. Tenyészállat előállítás és hústermelés növelése volt a cél. A 80-as években az AGEOR Szarvasmarhatenyésztési Szakbizottság húshasznú ágazatának titkára tisztséget is betöltötte. 1988-ban kísérlet történt a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete megalakítására, majd a politikai útvesztők következtében 1989-ben "Egyesülés" formájában alakulhatott meg, melynek titkári teendőit 1992-ig, az "Egyesület" tényleges megalakulásáig látta el, majd 2000-ig tagja volt az új szervezet elnökségének is.

Az ő tenyésztői munkájának is hazai és nemzetközi elismerése, hogy a Szikszói Állami Gazdaság Magyarország képviseletében a Herd Book Charolais (Francia Charolais Tenyésztők Egyesülete), majd a Charolais Világszövetség tagjává vált. 1988-ban hazánkban első alkalommal és nagy sikerrel került megrendezésre a Charolais Világkongresszus, melynek házigazdája a gazdaság volt. 1990-ben, első külföldiként felkérték a Herd Book Charolais Vichy-ben megrendezésre kerülő Országos Charolais Tenyészállatverseny egyik bírálójának. Munkáját oklevéllel ismerték el. A rendszerváltást követően a jogutód Abaúji Charolais Mg. Zrt.-ben 1992-ig, majd a Juh Terméktanácsnál dolgozott nyugdíjazásáig. Az Abaúji Charolais Zrt. privatizációját követően szaktanácsaival szintén részese volt a charolais törzsállomány felfuttatásának. Társszerzője a 2003-ban megjelent „A charolais fajta és magyarországi tenyésztése” című Tőzsér János által szerkesztett könyvnek.

Élete végéig tagja maradt a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének. A charolais fajta egyik hazai honosítójaként visszavonhatatlanul beírta nevét a charolais fajta magyarországi történetébe.